Instagramtól a mentális zavarig

Az életem gyökeresen átalakult és amikor azt mondom, hogy “gyökeresen” akkor azt úgyis értem. Amikor az ember a padlón van (közel egy éve depresszióban és szorongások hadával küzdöttem, ami olyan szintet is meglépett, hogy az utcára nem mertem kimenni) akkor igyekszik a lehető legjobb képet vágni mindenhez és eljátszani, hogy semmi baja (ugye nem kell bemutatnom a rengeteg selfie és “tökéletesen jól vagyok” filtereket). De amikor az ember kijön egy adott szituációból és megtalálja az egyensúlyt, sőt mi több a boldogságot, akkor visszatekintve őszintén tud beszélni a traumákról, nehézségekről és az útjáról abban bízva, hogy ez másoknak hasznos lehet. Így egy pár számomra igazán fontos és értékes gondolatot szeretnék megosztani Veletek.

Szerintem a legtöbb embert már nem hozza lázba, a csontig lerágott a téma, ami nem mást mint a közösségi média káros hatásai. Ugyanakkor most egy másik szögből szeretném ezt az egész “instagram botrányt” megközelíteni. Mégpedig egy olyan oldalról, amiről sokan nem beszélnek. A legtöbb véleményvezér abban a tudatban él, hogy az oldalai inspirálóan hatnak más emberekre és tudnak kihez szólni a követői. Igen ám de az emberek nagy részét a “csillogó” élet nem inspirálja, hanem problémákat okoz önmagukkal szemben. Hogy mondhatok ilyet? Úgy, hogy megközelítőleg a nők 80-90%-a szenved önértékelési problémákkal. Úgy, hogy a lányok többsége kevésnek érzi magát, ugyanis a “tökéletes” instagram lányhoz nem is hasonlít. Hiszen neki nincs ennyi ruhája és nincs ennyi likeja vagy követője. Férfiaknak pedig komplexusaik lesznek, mert nem tudják a barátnőjüket havi szinten utaztatni és nem vásárolnak nekik drága ékszereket.

Az elmúlt egy hónapban több interjút is készítettem magazin szerkesztőkkel, főszerkesztőkkel, befutott fotósokkal és stylistokkal. Mindegyikőjüknél kitértem egy nagyon fontos témára: a fiatalokra. Egytől egyig mindannyiuk elmesélte nekem, hogy mennyire nem találnak utánpótlást, mert nagyon jellemzően az” instant sikert” várják el. Ha valami nem hoz azonnali sikert, akkor a fiatalok ott hagyják az adott munkát vagy pályát. “A mai fiatalok mindent akarnak azonnal és ennek nagy oka a közösségi média, ahol mindenki azt reklámozza kicsit sem tudatosan, hogy minden azonnal elérhető.”

Mit is jelent az instant siker? Amikor valaki stylist-asszisztensként az első munkáján közli a projekt vezetőnek, hogy ő nem azért lett stylist, hogy vasaljon egy fotózáson és ezért többet ne is keressék. Ébresztő! Azért, mert az instagramon két másodperc alatt két applikáció segítségével gyönyörű bőrt varázsolsz magadnak, az nem jelenti azt, hogy a való életben is minden így működik. Egyre több lufi szerű  bloggerbe akad a szemem, akik pénzen megvásárolták a facebook és instagram követőjüket és a való életben képtelenek egy közösséget kialakítani vagy egy 10 fős előadótermet betelíteni. Hol vagy híres? Instagramon??? Mi alapján? Ezért is mindig ajánlom a bloggereknek, hogy mérjék föl magukat. Rendezzenek rendezvényt, adjanak ki egy könyvet, indítsák el a saját ruhamárkájukat és onnantól lehet már számokban gondolkodni. A számok a való életben válnak értékké és nem attól, hogy mit színlelsz. (Remélem egyszer Magyarországon is elérjük azt, hogy a cégek illetve a médiumok is jobban utánanéznek egy-egy felkérésnek, mert a 10k és 80k nem egyenlő az eladásokkal és a hitelességgel. )

A blogger szekciót is kénytelen voltam megemlíteni, ugyanis a legtöbben úgy gondolják az instant sikert a legegyszerűbb online elérni és fél év alatt felhúzhatnak egy több tízezres követőtábort. “Ha ez nem sikerül akkor irány a vásárlás, mert szükségem van az elismerésre.” Mindenki visszaigazolást, sikert, őszinte kapcsolatokra vágyik, de senki nem képes energiát befektetni. Akkor hogy is van ez?

Említettem, hogy súlyos szorongásokkal éltem, miközben mindenhol azt közvetítettem, hogy boldog vagyok. Ma már kimondhatom hangosan: NEM VOLTAM BOLDOG. Próbáltam eljátszani, elrejteni és filterek mögé fedni azt, hogy legszívesebben kiabáltam volna a világhoz: NEM VAGYOK JÓL. De könnyebbnek tűnt bezárkózni a szobámba és csendben egy újabb képet feltölteni, ami mögé senki nem láthat be. Gyáva voltam. Addig ameddig érkeztek a kedvelések, megkaptam azt amire vágytam: elismerést. De mire is? Arra, hogy két applikáció segítségével “boldoggá” varázsoltam magam? Olyan erős szorongásaim voltak, hogy boltba nem tudtam elmenni, nem mertem buszra szállni és a barátaimmal sem mentem sehova. Segítségre volt szükségem, de senkihez nem tudtam fordulni, mert mindenhol azt láttam: “tökéletesen jól vagyok” vagy “az életem gondtalan, sikeres vagyok és nincs egy rossz reggelem se”.

Itt pedig feltenném a nagy kérdést, hogy ki mer őszinte maradni egy olyan világban, ahol csak a csillogást, a szépséget és a tökéletességet közvetítik? Ki meri kimondani hangosan, hogy segítségre szorul, amikor senki nem beszél a problémáiról, fájdalmairól, nehézségeiről csak a készen kapott instant világáról? Ez az egész világ egy nagyon erős függőséget tud okozni, ami nagyon veszélyes lehet.

A közösségi médiát tudatosan KELL használni. A közösségi média alapvetően nem rossz dolog, sőt nagyon is jó lehet, de csak abban az esetben, ha megtanuljuk kezelni és felfogjuk: a siker nem egyenlő a kattintással és amit látsz az egy készen kapott világ. A képek nem tükrözik, hogy adott esetben mennyit dolgoztál az előléptetésért, mennyit harcoltatok a szerelmeddel egymásért. A képek nem mutatják a legrosszabb énedet és nem sokan reklámozzák, mert félnek az elutasítástól. Pedig az életben vannak jobb és rosszabb napok, van amikor félsz majd bátor vagy. Van amikor ott egy barát keze, van amikor teljesen egyedül érzed magad és ez teljesen rendben van így.

Ezzel persze nem azt szeretném közvetíteni, hogy szenvedjünk együtt és keressük a problémákat. Egyszerűen csak úgy gondolom a nagy követő számú személyeknek, igenis fontos lenne felelősségteljesen üzeneteket közvetíteni és elfogadni azt, hogy bármennyire is igyekszenek, az élet soha nem lesz tökéletes de attól még lehet gyönyörű. A követőknek pedig fontos, hogy tisztán lássák, hogy akit néha irigyelnek valójában cseppet sem irigylésre méltó.

Az életben mindenhez idő kell és befektetés. Ha az instant világnak élünk akkor könnyen megfeledkezhetünk élvezni az életet. ÉBRESZTŐ! A legtöbb fiatal saját magát hibáztatja, mert nem jut egyről a kettőre. A fiatalok nagy százalékának semmi önbizalma nincs. A legtöbb fiatalnak hatalmas gondjai vannak, amikről nem mernek beszélni és igen nagyon nagy köze van ennek a közösségi médiának. Az embereknek nem a telefonjuk képernyőjével kellene kommunikálniuk, hanem egymással.. Bizalmat építeni, szeretni és megérteni azt, hogy a tökéletes világ nem létezik, de boldog világ igen, ahol a természetesség nagy előny.

/ Limitáltan még mindig beszerezhető az első könyvem, a Lelked Jegyzeti, ha érdekel írj bátran üzenetet/

 IMG_6809

Perepelica Claudia

2 thoughts on “Instagramtól a mentális zavarig

  1. Igaz, bár szerintem több baj van a fiatalok értelmi/érzelmi képességeivel, mint a közösségi médiával. Túl sokat tekintenek kifelé, befelé pedig alig. Mások elvárásai alapján döntik el, mi szép, mi csúnya, mi rossz, mi jó, nem pedig a saját értékrendjük alapján. Nem kell sok ész, hogy tudjuk, egy kép csak egy kép, nem a valóság, ahogy ahoz sem kellene sok gondolkozás, hogy rájöjjünk: hiába látnak minket jobbnak, mint amik vagyunk, a valóság nem változik. Nem hiszem, hogy a közösségi média kártékony hatása a fontos…szerintem az emberi gondolkodás hiányáé.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s